„A hivatás nem előre megírt forgatókönyv, sokkal inkább lassan alakuló közös történet, kapcsolat.
Párbeszéd Isten és teremtménye között.”

Tanúságtételek

Gyakran megkérdezik, miért jó szerzetesként élni?

  • Mert egy SZEMÉLY hívott meg. Valakinek mondok IGEN-t, nem csak egy feladatot, szakmát választok. Istennel való közösségre szól a meghívásom, és ez egy élő, dinamikus kapcsolat: minden belefér, ami bennem megmozdul, valóságom minden része.
  • Isten nem azt szeretné, hogy „tökéletes munkása” legyek. Azt szólította meg, aki én vagyok, gyengeségeimmel, sebzettségeimmel és minden értékkel, ajándékkal, amit nekem ajándékozott.
  • Arra hív, hogy igent mondjak saját valóságomra, és életemben egyre inkább fölfedezzem Őt. Hogy én kisebbedjek és Ő növekedjen, tegyen általam, bennem.
  • A szerzetesi élet a kenyérszaporítás tapasztalata: Istenben az én „kevésségem” elég lesz mások táplálására.
  • Közösségben élve hív a Vele való életre: Testvérem, rendtársaim „barátaim Krisztusban”.
  • Meghív, hogy együtt építsem vele Isten Országát, nemcsak látványos apostoli szolgálatban, de minden eseményben, történésben.
  • Az Istennel való közösségből élet fakad: lelki anyaság/ atyaság. Mások hordozása, kísérése, szolgálata. Az élet szolgálata, amit nem én „fakasztok”.

Elhangzott 2012 február 1-én az Örökimádás Templomban, Budapesten