„A hivatás nem előre megírt forgatókönyv, sokkal inkább lassan alakuló közös történet, kapcsolat.
Párbeszéd Isten és teremtménye között.”
Hivatástisztázás - Jézus Szíve Társasága

„Beleszeretni

Istenbe 

azt jelenti, hogy

szabaddá válunk

önmagunktól; 

engedjük,

hogy a szeretet

hozza meg

döntéseinket; 

hagyjuk,

hogy a szeretet

hordozzon

minket."  

(Paul Coutinho SJ) 

Szerzetesi elköteleződés

Válaszunk Jézus meghívó szeretetére: az evangéliumi tanácsok szerinti élet.

A szerzetesi meghívásra válaszolva egy szerzetescsalád közösségében készülünk fel az elköteleződésre.
Ennek szakaszai:

  • jelentkezés,
  • felvétel,
  • jelöltség,
  • a képzés ideje (noviciátus)
  • majd a fogadalommal való elköteleződés.

Fogadalomtételkor a meghívott személy Isten, a közösség és Isten egész népe előtt kötelezi el magát, hogy annak alkotmánya (Regula, Konstitúció) szerint él és hogy a tisztaság, szegénység, engedelmesség evangéliumi tanácsait meg-tartja.

 

Tisztaság

„Tisztaságukat egymás közti testvéri szeretetük is őrzi. Nyíltságuk és barátságuk Krisztusban segíti a tagokat, hogy érzelmi életükben megszerezzék és megtartsák az egyensúlyt, mely képessé teszi őket úgy szeretni, ahogyan Jézus szeret. Magatartásuk és cselekvésük rugója mindig az Isten iránti szeretet legyen, és ne az emberek tetszésének keresése!" (Direktórium 17.)

„A tisztaság esküjével a Társaság tagjai Jézusnak válaszolnak, aki a Vele való bensőséges egyesülésre hívja őket. Ezért lemondanak a házasságról és minden kizárólagos szeretetkapcsolatról. (Konstitúció 19.)

Szegénység

„A szegénység evangéliumi tanácsa annak a Krisztusnak a követése, aki – noha gazdag volt – értünk szegénnyé lett; a valóságban és lélekben szegény, józanul munkálkodó és a földi gazdagságtól idegen életmódon kívül megkívánja a függést és a korlátozást is a javak használatában és velük való rendelkezésben." (Konstitúció 24.)

A szegénység a Társaságban egyszerű, tisztes életmódot jelent. Életvitelüket meghatározza az apostoli jó és azok életmódja, akik kemény munkával keresik meg a mindennapit.

„Szegénységük lényeges vonása, hogy kinek-kinek képessége szerint saját munkájából kell megélnie és lehetőleg annyit keresnie, hogy a rászorulóknak is jusson." (Konstitúció 25.; 28)

Engedelmesség

Az engedelmesség esküjével a tagok teljesen Istennek szentelik akaratukat és egész lényük egyesül Jézussal, aki „kiüresítette önmagát és engedelmes lett a halálig” (Fil. 2, 7-8).

Osztoznak Krisztus szabadságában, hogy az Atya akaratát tegyék. (Konstitúció 31.)

Az Alapító által lefektetett eszmék és a konstitúciók megvalósításában sok imával, megfontolással és elmélyüléssel kell keresniük, hogy mit akar Isten „itt és most” tőlük. Ez elsősorban az elöljárók felelőssége, de minden tagnak részt kell vennie benne. (Direktóium 26.)